Ez a fejezet viszont nagyon hosszú lett volna, ezért úgy döntöttem ketté szedem és most csak az egyik felét rakom ki. Pénteken hozom a következőt! :)
Köszönöm annak a 26 tagnak akik máris beléptek a csoportba! :) Lépjetek be ti is, hogy mindig értesüljetek arról mikor érkezik az új rész. Akik bent vannak jól jártak ugyanis kaptak két előzetest is ebből a fejezetből. Katt!
Nos, ennyi lennék.:D Köszönöm a pipákat és komikat és üdvözlöm az új olvasóimat! ♥
Hagyjatok nyomot! Pénteken jövök!
Xx, Jess ♥
*Jessica Malik*
Miután sikerült mindenkit összeszednünk és alkottunk egy kört (ami hozzátenném elég megterhelő feladatnak bizonyult) Liam ismertette a játékot.
- Felelsz vagy mersz – kezdte vigyorogva.
- Mi más? – forgatta a szemét Liz. Liam csak kuncogott és
folytatta.
- Az lesz benne a csavar, hogy aki igazságot választ, vagy
nem csinálja meg a bátorságnál rászabott feladatát az inni fog. Persze én nem –
közölte szórakozottan Liam. Harry hozzávágott egy párnát amire Liam védekezően
feltette a kezeit, de tovább nevetett.
- Én kezdek – kiáltott fel Niall aki teljesen egészségesnek
tűnt, szerencsére – Liza – vigyorgott Niall a barátnőmre.
- Felelek – vágta rá. A srácok rosszallóan kezdték rázni a
fejüket, de Liz csak mosolyogva megvonta a vállát és elfogadta a feles poharat,
amit Louis nyújtott felé. Tátott szájjal néztem, ahogy egy pillanat alatt
lelöki a folyadékot. Kicsit fintorgott, amin a fiúk jól szórakoztak.
- Azt sem tudod mi volt a pohárban – nevetett Kath.
- Kit érdekel? Ma szétcsapom magam – vonogatta a vállát tök komolyan.
Szakadtunk a nevetéstől.
- Még be sem töltötted a tizennyolcat és már szét akarod
csapni magad – röhögtem fel. Kath még mindig nevetgélt, Liam, Niall, Louis és a
három lány viszont döbbenten néztek ránk – Mi az? – néztem körbe a többieken.
- Tizenhét éves vagy? – kérdezte Niall tágra nyílt
szemekkel. Mi? Nem tudták, hogy Liz fiatalabb nálunk? Liz nevetve bólintott
majd felnézett Harryre.
- Ők is azt hitték, hogy tizenkilenc leszek? – vigyorgott
Liz. Harry mosolyogva megvonta a vállát.
- Nem értem. Jess és Kath most lesznek tizenkilenc évesek –
elemezgette Liam.
- Te pedig még csak most leszel tizennyolc? – értetlenkedett
Louis is.
- Augusztusban tölti – szállt be a beszélgetésbe Harry,
miközben egy chipset dobott a szájába. Még egy darabig döbbenten néztek Lizára
a srácok és a három lány, végül Liz megelégelte.
- Oké, tizenhét vagyok. Túltárgyaltuk. Játszhatnánk tovább? Felelek
– sóhajtott Liz Niallre nézve.
- Oké, akkor most, hogy ezt is megtudtam – röhögött fel
Niall – A kérdésem az lenne, hogy szűz vagy még? – vágott bele a közepébe.
Lizának tágra nyílt a szeme, Harry pedig kíváncsian figyelte.
- Ahj, hülyeség fiúkkal ilyet játszani – nyafogott Liz
miközben a fejét hátravetette a kanapéra.
- Ugyan. Hallgatunk Liz – vigyorgott Louis. Liza felemelte a
fejét és az ujjait kezdte babrálni. Mindig is kínosan érezte magát, ha fiúkkal
kellett ilyenekről beszélnie.
- Igen – motyogta. Itt volt az idő, hogy a fiúk újra
ledöbbenjenek.
- Basszus, igen – ocsúdott fel először Harry vigyorogva.
Nyilvánvalóan ezt nem akarta hangosan kimondani. A fiúk szórakozottan figyelték
Harryt. Liz összeráncolt szemöldökkel nézett fel rá – Úgy értem... ez tök jó
dolog. Ugye srácok? – Harry segélykérő pillantásokat lövellt a haverjai felé.
- Igen, ez nagyon jó dolog – kuncogott Zayn, Harryt figyelve,
aki hálásan nézett rá. Louis és Niall nem bírták abba hagyni a röhögést, Liam
próbálta visszafogni magát, de nem úgy sikerült, ahogy tervezte.
- Oké srácok, elég volt. Ne basztassátok az öcsémet –
vigyorgott rájuk Gemma. A fiúk erre már kezdtek lenyugodni.
- Tökmindegy. Én jövök – forgatta a szemét Liz – Felelsz
vagy mersz Louis? – nézett Liz Louis irányába.
- Merek – vigyorgott Louis. Liz összecsapta a kezét jelezve,
hogy hatalmas ötlete van.
- Az lenne – kezdte vigyorogva – ha jól láttam egy cuki néni
a szomszédod. Eléggé oda van érted. Át kellene menned randira hívni őt –
dörzsölte össze a tenyerét Liz. Louis éppen állt volna fel, amikor Liz
megállította – Várj még Lou – nevetett Liz felrakva a mutató ujját – bokszerben
gondoltam – azonnal felröhögött az egész társaság, Louis pedig hitetlenül
nézett Lizára.
- Ez a hála? – ciccegett Louis, Lizára nézve, aki csak
ártatlanul vonogatta a vállát.
- Vetkőzz Tomlinson – vigyorgott Kath Louis-ra. Nem kellett
sok hogy küldjek felé egy gyilkoló pillantást. Hova sietteti?
- Értettem cicamica – kacsintott Louis barátnőmre, aki
nevetve rázta a fejét. A szememet forgattam Kath hülye viselkedésére. Louis
kibújt a felsőjéből majd felállt és lehúzta magáról a nadrágját. Tátott szájjal
követtem a mozdulatait. Végig vezettem rajta a tekintetemet és magamon is meglepődtem,
amikor perverz gondolatok jártak a fejemben. Jézusom. Csak egy Calvin Klein
bokszeralsó volt rajta én pedig a megőrülés határán álltam, amikor hátat
fordított nekem és megláttam a formás fenekét. Beharaptam a számat és
akaratomon kívül elvigyorodtam.
- Oké nyomás! A végén visszavonhatod a randit, ha akarod –
kuncogott Liz majd felpattant és kifelé kezdte tolni Louist – Hé, tiszta izom a
hátad – tapogatta meg elképedve Liz Louis említett testrészét. Harryre pillantottam,
aki tágra nyílt szemekkel nézte a jelenetet. Azt hiszem, nem én vagyok az egyetlen,
akinek nem tetszett a dolog.
- Oké, most hogy ezt is megállapítottuk – pattant fel Harry
és elhúzta Liz kezeit Louis csupasz hátáról – Haladjál izomagy – fintorgott
Harry. Louis és Liz kuncogva összenéztek és jól szórakoztak Harry viselkedésén,
aki csak fújtatva visszaültette Lizát maga mellé és most már nem karolta át a derekát,
hanem a mellkasán összefont karokkal játszotta a sértettet. Egy darabig még
biztatni kellett Louist, de végül szem forgatva kiment a házból, egyenesen át a
szomszéd nénihez egy szál bokszerben. Mind az ablakba tömörültünk és figyeltük
Louist, ahogy bekopogott az ajtón és egy kicsit várakozott. Pár másodperc elteltével
kinyílt az ajtó és kilépett rajta a néni. Mosolyogva néztek egymásra Louis-val,
a néni pedig feltűnően méregette a srácot. Azért irigyeltem. Pár percig beszélgettek,
míg végül Louis a telefonjára nézett és a fejét rázva mondott valamit. A néni
szomorúan bámult rá, de végül elmosolyodott és elköszönt. Louis mosolyogva
intett egyet és vigyorogva elindult visszafelé. Visszaültünk a körbe és
kíváncsian vártuk Louis-t. Amikor belépett a bejárati ajtón vigyorogva nézett
ránk.
- Ms. Kennedis örült az ajánlatnak, de végül le kellett
mondanom egy hirtelen jött SMS miatt, amiben az állt, hogy interjúnk lesz –
húzta el a száját komolyan. Szakadtunk a nevetéstől Louis pedig csak megvonta a
vállát és közölte, hogy majd máskor, amire még jobban röhögtünk.
Körülbelül másfél óráig játszottunk ez pedig teljesen
megalapozta a bulinkat. Sophián, Liamen, Harryn és Louis-n kívül már mindenki
be volt csiccsentve egy kicsit. Amikor mindenki unni kezdte a játékot Niall
felhangosította a zenét és táncolni kezdtünk. Lizát figyeltem, aki egyre jobban
kiütötte magát és megállás nélkül flörtölt Harryvel.
- Bírsz vele? – vigyorogtam Harryre. Liz éppen a fürtjeit
fogdosta.
- Azt hiszem, élvezem – harapta be az alsó ajkát Harry
amikor Liz óvatosan a nyakába harapott – Uh, Lizzie, ezt nem most kéne – Harry
eltolta magától a lányt, amikor az ajkaival közelített felé. Láttam, rajta hogy
nehezére esik, de visszafogta magát és nem hagyta, hogy úgy csókolózzanak, hogy
Liz ittas.
- Ne viselkedj ribancként szivi – húztam arrébb Lizát
Harrytől.
- Ne már – nyafogott Liz – Harry – nézett rá kiskutya
szemekkel. Harry elmosolyodott és a derekánál fogva magához húzta – Innék
valamit – nézett fel Harryre miközben a gödröcskéjét nyomogatta.
- Inni fogsz cica. Vizet – nevetett fel Harry és bevitte a
konyhába. Lizát még egy darabig hallottam nyafogni, hogy ő nem vizet akar inni,
de aztán hangját eltompította a zene. Szemeimmel Dave-et kezdtem keresni, de
lehervadt a vigyor az arcomról, amikor megláttam, hogy a fotelben ül és bele
van bújva a telefonjába. Természetesen. Szem forgatva mentem a kisasztalhoz,
ami telivolt üvegekkel és immáron üres tálakkal. A Jack Daniel’s égette a torkomat,
de nem foglalkoztam vele, lehúztam egy újabbat és fintorogva megráztam a
fejemet. A kanapéra néztem ahol Louis és Liam beszélgettek. Louis hangosan
felnevetett én pedig elvigyorodtam az édes hangra. A testem megremegett, a
lábam pedig magától vitt a kanapéhoz. Leültem Louis mellé és magam alá húztam a
lábaimat.
- Srácok – vigyorogtam rájuk. Észrevétlenül közelebb
húzódtam Louis-hoz, amikor megéreztem kellemes illatát.
- Királylány – biccentett Liam nevetve.
- Mi újság szépség? – mosolygott Louis rám nézve.
- Unatkozok – biggyesztettem le a számat Louis gyönyörű
arcát fürkészve. Mellesleg elég közelről.
- Miért nem táncolsz? – kérdezte Liam. Amikor rápillantottam
vigyorogva kapkodta Louis és köztem a tekintetét.
- Mert nem szeretek egyedül. Kath Gemmával táncol, Perrie
Zaynnel, Soph Niallel, Lizát valahol józanítja Harry, a kedves barátom pedig
szokás szerint a haverjaival van elfoglalva – böktem dühösen a fotel felé és
lehajtottam a fejem. Elmondhatatlanul rosszul esett Dave viselkedése.
- Soph miért nem velem táncol? – nevetett fel kínosan Liam,
ezzel próbálva oldani a feszültséget. Nem igazán vált be. Felállt, és amikor
elment mellettem biztatóan megsimította a vállamat. Louis meleg érintését
éreztem meg az államon. Amikor felemelte a fejemet gyönyörű tengerkék szemeivel
találtam szembe magamat. Szeretetteljesen nézett rám és halványan
elmosolyodott.
- Nem éri meg szomorkodni - rázta meg a fejét, miközben
hüvelykujjával végigsimított arcomon. Rámosolyogtam, amikor láttam, hogy
valamit még mondani akar. Végül sóhajtott és elhúzta kezét. Azonnal ürességet
éreztem. Nem tagadom, imádom, amikor hozzám ér. Olyan kellemes – Táncolj velem
hercegnő – mosolyodott el szélesen majd felállt és megfogva a kezemet felhúzott
a kanapéról és egy picit távolabb mentünk a többiektől. Abban a pillanatban,
ahogy megálltunk és Louis felém fordulva rám mosolygott a zene átváltott az
egyik kedvenc számomra, ami Bruno Mars Just The Way You Are akusztikus
verziója. Louis-val a zenelejátszó felé pillantottunk, ahonnan éppen Niall állt
fel vigyorogva, majd felénk fordult és még szélesebben mosolygott. Felnevettem
amiért Niall direkt lassabb számra váltott Louis pedig csak a szemét forgatva
elmosolyodott. A szemembe nézett majd mindkét kezét a derekamra fonta és közel
húzott magához. Mosolyogva karoltam át a nyakát és elvesztem gyönyörű
szemeiben. Louis elkezdte énekelni a számot folyamatosan az arcomat fürkészve,
egy óvatos mosollyal az ajkain. Azt hiszem, ha nem tartott volna meg a karjaival
abban a másodpercben összeestem volna a csodálatos látványtól és a senkihez sem
fogható aranyos hangjától. Még közelebb vont a testéhez. Egyik kezét levette a
derekamról és a fülem mögé tűrt egy tincset, ami a szemembe lógott majd végig
simított az arcomon.
- When I see your face, There's not a thing that I would
change, Cause you're amazing, Just the way you are – Louis a zenével együtt
énekelte a szöveget, folyamatosan az arcomat fürkészve. (Fordítás: Ha az
arcodra nézek, semmit nem változtatnék meg rajta, mert csodálatos vagy, úgy
ahogy vagy. - szerk. megj.) Louis szinte vonzott magához, így akaratlanul
is bezártam a köztünk lévő távolságot és a nyakába fúrtam az arcomat. Miután
Louis végig énekelte az első refrént belepuszilt a hajamba majd a lejátszóval
együtt folytatta - Her lips, her lips, I could kiss them all day if she'd let
me – kínosan sóhajtottam erre a sorra, de akaratlanul is beharaptam a számat
arra a gondolatra, hogy Louis ajkai összeforrnak az enyémmel. (Fordítás: Az
ajkait, az ajkait, csókolnám egész nap, ha engedné – szerk. megj.) Beszívtam
Louis illatát és próbáltam magamban elraktározni ezt a gyönyörű pillanatot.
Ilyen nem mindenkinek adatik meg, úgyhogy szerencsésnek éreztem magamat. Egy
csodálatos srác tart a karjaiban és a gyönyörű hangján énekel nekem. Az illata
teljesen elbódít és hirtelen azt sem tudom, hol vagyok. Nem foglalkoztam
semmivel. Nem vettem tudomást semmiről. Abban a pár percben nem érdekelt, hogy
barátom van, akivel romokban hever a kapcsolatunk és még most sem veszi észre,
hogy egy másik sráccal táncolok. Az sem foglalkoztatott, hogy nekem most nem
ennek a srácnak kellene a karjai között lennem, nem vele kellene itt lassúznom.
Csak a pillanatnak éltem. Csak és kizárólag Louis Tomlinsonra koncentráltam,
akitől már második éjszaka kapom a gyönyörű pillanatokat. A szívem dübörgött az
érintésétől, a hangjától, a közelségétől, az illatától és a belőle áradó
szeretettől. Egyszerre voltam boldog és szomorú. Boldog, amiért itt lehettem
vele és mérhetetlenül szomorú, amikor eszembe jutott, hogy már csak pár sor van
a dalból és ennek a csodálatos pillanatnak mindjárt vége szakad. Ahogy Louis
óvatosan cirógatta az oldalamat kirázott a hideg és azok a bizonyos pillangók -
amikről mindenki mesél, hogy mennyire csodálatos érzés, amikor megőrülnek a
gyomrodban - életre keltek bennem, életemben először és ki akartak törni
örömükben. Ekkor viszont véget ért a dal és a szép lassú dallamokat azonnal
felváltotta valami pörgős szám, amit hirtelen fel sem fogtam, hogy micsoda.
Csak azt vettem észre, hogy a többiek, akik eddig együtt lassúztak szétváltak
és ordítani kezdték a dalszöveget. Louis megállt, de nem engedett el, hanem
szorosan ölelt.
- Niall okos gyerek – szavait és nevetését kissé elnyomta a
hangos zene és a barátaink üvöltése, de így is hallottam. Nem értettem mire
gondol, de mielőtt visszakérdezhettem volna folytatta – Ez a dal teljesen illik
rád. Mintha rólad írták volna – hallottam a hangján, ahogy mosolyog. Kissé
eltolt magától és rám nézett így észrevette, hogy az arcom vörös színben úszik.
Édesen mosolygott rám majd arcomat két keze közé fogta és homlokon puszilt.
- Tényleg csodálatos vagy – jelentette ki komolyan én pedig
csak még jobban elpirultam. Nem tudtam mit mondani. Louis folyamatosan bókolt
én pedig nem tudtom kezelni, hiszen ezt csak a bátyám csinálta régebben. De más,
amikor a bátyád, és amikor egy ilyen srác dicsérget. Teljesen különbözik
a kettő. Nem mondtam semmit csak szégyenlősen Louis-ra mosolyogtam.
- Minden oldaladat imádom – nevetett aranyosan és a kezét
újra a derekamra csúsztatta..
- Minden oldalamat? – néztem kérdőn kék szemeibe.
- A szégyenlőset, a csendeset, az élénket, a nagyszájút, de
még a flegmát is – mosolygott rám. Óvatosan viszonoztam a gesztust.
- Pedig nagyon szörnyű tudok lenni néha - nevettem fel
kínosan. Louis elvigyorodott és bólintott.
- Tudom.
- Hé - háborodtam fel nevetve.
- Te mondtad gyönyörű - vonta meg a vállát nevetve majd újra
magához húzott és megölelt. Lehunytam a szememet és szorosabban fontam nyaka
köré a karjaimat. Louis lejjebb hajolt és arcát a hajamba temette. Éreztem,
ahogy beszívja a levegőt. A derekamat kezdte simogatni, amitől azt hittem
megőrülök. Beharaptam a számat és gyorsabban kezdtem kapkodni a levegőt, amikor
egyik tenyerét derekamról, a hátamra csúsztatta. Halkan kuncogott a reakciómon.
Tényleg? Játszani akarsz Tomlinson? Akkor játszunk. Tenyeremet a tarkójára
csúsztattam majd egyik kezemet feljebb helyeztem és beletúrtam alulról a
hajába. Kezei abban a pillanatba lefagytak a hátamon és a derekamon majd
élesen szívta be a levegőt.
- Ezt… - megakadt a szava, ahogyan óvatosan meghúztam a
tincseit. A levegőt kapkodva folytatta – ezt n-ne csináld. B-basszus – nyelt
egy nagyot, amitől vigyor ült ki az arcomra. Kelletlenül eltolt magától így
kezeimet leejtettem magam mellé ő viszont még mindig a derekamat fogta,
kartávolságra tőlem. Zavarodottan nézett rám aztán az ő arcán is elterült a
vigyor – Ez nem volt szép – rázta a fejét nevetve majd elengedett. Érintése
helyén égett a bőröm a szívem pedig még mindig zakatolt.
- Teljesen meg… - a mondatot nem tudtam befejezni ugyanis a
lámpák felkapcsolódtak a nappaliban és Niall hangja töltötte meg a helyiséget.
Hunyorogtam a hirtelen jött fényre, de hálás voltam az ír srácnak, amikor
eszembe jutott, mi is csúszott ki majdnem a számon. Louis kissé hunyorított, de
kitartóan, várakozva tartotta a szemkontaktust. Fejben ezerszer hálát adtam az égnek,
amiért nem tudtam kimondani, amit akartam. Teljesen megőrjít, amikor
hozzámérsz. Niallre néztem.
- Induljunk el srácok – csapta össze a tenyerét Niall
mosolyogva. A többiek helyeselték a döntést és Dave-re pillantottam, aki
felvont szemöldökkel méregette az előttem álló Louist. Ha ez nem tetszik neki
mit gondolt volna, akkor, amikor látta az ez előtti helyzetünket? Kit érdekel?
Mindenki elkezdte összeszedni magát. Visszapillantottam Louis-ra,
aki szólásra nyitotta a száját, de mielőtt bármit is mondhatott volna a barátom
hangját hallottam meg közvetlen mögöttem.
- Gyere bébi, vedd fel a cipődet – utasított. Louisnak
eltorzult az arca én pedig Dave-re néztem.
- Ne aggódj Dave, képes vagyok eldönteni, hogy mikor akarok
kezdeni készülődni – köptem felé a szavakat majd egy bocsánatkérő mosollyal
Louis-ra pillantottam és faképnél hagytam Dave-et.
- Kezdődik – hallottam meg bosszús sóhaját, amitől csak még
jobban felment bennem a pumpa, de leküzdöttem a bennem tomboló dühömet és
inkább Liza felé vettem az irányt, aki bárgyú mosollyal az arcán ült a kanapén.
Nem foglalkoztam az engem rendíthetetlenül követő Dave-vel.
- Hogy vagy szivi? – ültem le mellé. Dave vállat vont majd
felszaladt az emeletre.
- Józanodom – vigyorgott rám. Szemei már nem tűntek annyira ködösnek,
mint ezelőtt.
- Biztos jót fog tenni neked a klub Liz? – nevettem fel.
- Igen, jó lesz. Hazza felment a csizmámért – mutatott az
emeletre. Nem igazán értettem, ez hogy tartozott a témához, de mosolyogva
bólintottam.
Imadom😘😘😘
VálaszTörlésNagyon siess a kovetkezovel❤😊
Penteken hozom! Orulok, hogy tetszik! :)
TörlésXx, Jess ❤
Már nagyon várom!!
TörlésxxMilla
Haha.:D
VálaszTörlésSok minden tortenik a kovetkezo fejezetben! :D
Xx, Jess ❤
Ghhddjsaahhewvhjtdvjhllcvhhdtjb. Legjobb blog a vilagooon.. ❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤
VálaszTörlésEmbeeeeer.♥♥♥
TörlésUuu...Nagyon jó lett!!Dave,te meg menj a fenébe!!Hogy a bulin is csak a telód tudod nyomkodni!!Amúgy Jess,nagyon jó lett!!<3
VálaszTörlésxxMilla
Imádlak szivikeeee.♥♥
TörlésXx, Jess ♥
De szörnyeteg vagy! :D
VálaszTörlésHogy teheted ezt velünk? Tudtam, hogy rossz helyen hagyod abba és, hogy megszakítod Jess és Louis pillantott is.
Hányszor mondtam már el, hogy küldjük el Davet a búsba? Sokszor! Dave menj a fenébe most már komolyan! :D
1:19 - Tudod mit jelent ez? Holnap folytatás^^
Drága! :D
TörlésÉn nem akartam, nagyon sajnálom, de így éreztem jónak. Így legalább ma hozzákezdhetek a 28. fejezethez is.:D
Már nem kell sokat várni.:D
Xx, Jess ♥
nár oké, én szó szerint meghaltam. Annyira aranyosak heart hangulatjel Dave pedig eláshatná magát, nem hiszem el, hogy nem veszi észre, zavarja a képet. komolyan ennyire tud csak figyelni a barátnőjére? az ilyet fel kéne rúgni. :3
VálaszTörlésKöszönöm ezt a részt, szó szerint végig sikongattam egyes jeleneteket, és még az égnek is hálálkodtam, hogy Dave ennyire leszarja a barátnőjét akkor. :)
Köszönöm még egyszer!
Izgatottan várja a folytatást:
Angel . xx
Drága Angel!
TörlésÖrülök, hogy ennyire tetszett és köszönöm a hosszú komit, imádom őket olvasni! :3
Holnap érkezik a folytatás! :)
Xx, Jess